Penyige község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 768 fő
Terület: 18.89 km²
Népsűrűség: 40,66 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkság-on, Fehérgyarmat mellett található 803 lakosú település. Fehérgyarmat 5 km, Kisar 10 km, Csengersima 24 km, Mátészalka 23 km távolságra található.

Története

Penyigenevének első írásos említése 1181-ből való.

1332-ben nevét még Penge-ként írják, 1435-ben már Penigealakban találjuk. Ekkor már egyházas hely volt, s papja Jakab, 40 dénár pápai tizedet fizetett.

A település a Domahidy család ősi birtokaként ismert.

1423-ban Domahidy Lászlót és Istvánt fej- és jószágvesztésre ítélték, ekkor a település egyharmada maradt Domahidy György-é és kétharmadát a Kölcsey családbeliek kapták meg. Domahidy György részét 1427-ben Csáky István-nak zálogosította el, majd 1446-ban az Ujhelyi család-nak.

1515-ben az Újlaky-ak és Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Gúthy Ferenc és Imre, 1543-ban Nyikey András és Ifjú Márton, 1581-ben Kóródi István, 1583-ban Dannyay István és Kende Vid kapnak benne résztulajdont.

1630-ban Mosdóssy Imre, 1638-ban Szuhay Gáspár, Mátyás és Anna királyi adományként az egész helységet megkapják.

A XVIII. század-ban a Lővey, Kállay, Jármy, Bessenyei, Orosz és Tőrös családok birtoka.

A XIX.század-ban az Isaák, Patay családok, majd a szd. végén a Vállyi családbeliek birtokolják

A XX. század elején Vállyi János örököseinek birtoka.

A község határában található dűlőnevek közül a Silyedés, melynek mondája után irta Tompa Mihály a Sülyedés című népregéjét.

Itt található a Szenke-nevű tó is, amelybe egy aratás alkalmával 9-kislány fulladt bele csónakostul. Az erről született ballada máig ismert.

A településen 2000 augusztusa óta minden évben megrendezik a Szenkeparti nagyvásárt, melyben szabadtűzön készítik a környék hagyományai szerint készült ételeket, mint pl. a kemencében sült kapros- túrós lángost, vagy a penyigei kötött tészta levest, tengerivel töltött káposztát, rongyoslapókát, melyeket bárki megkóstolhat. De az üstökben rotyog a helyben főzött szilvalekvár is, melyet a vidék hírességeiből, a Penyigei- és Nemtudomka-szilvákból készítenek.

Nevezetességei

Református temploma - 1893-ban épült, eklektikus stílusban.

A Penyigei ballada-ban megénekelt 9-kislány síremléke a református temetőben.

Millenium tiszteletére emelt harangláb, s lélekharang.

Helytörténeti kiállítás

Lekvárium – ahol a környék dzsungelgyümölcsöseiben termett Penyigei szilva történetét, feldolgozását mutatják be.

Penyigei vásár melyet évente megrendeznek a hagyományőrzés nevében.

Következő községek

További községek